Hobo Blues Band:az én cigánydalom...

Álmomban sárgák a lángok,
s a torkom is füstös lett.
Hé, ne siess! Hé, ne siess!
A reggel még bölccsé tehet.
De a reggel rég nem olyan,
már sosem olyan, olyan víg.
Szívod hát megint, éhgyomorra,
Vagy iszol, amennyit bírsz, újra, újra.

Még egyszer, még kétszer, még százszor, és sokszor sokszor sokszor.
És sokszor sokszor sokszor sokszor,
Még egyszer – Te ki vagy?
Még egyszer – Te ki vagy?
Na, hagyd. Már semmisem az.....


Kocsmákban zöld füst, fehér szalvéták.
Koldusnak, bolondnak mennyország.
De Nekem, a madárnak kalitkám.
A templomban bűz és félhomály.
Papok szívják a tömjént.
Hé barátaim, nézzetek ide!
Még a templomban sem,
még az Úr előtt sem,
Nem úgy megy, ahogy kéne.

Még egyszer, még kétszer, még százszor, és sokszor sokszor sokszor
És sokszor sokszor sokszor sokszor,
Még egyszer – Te ki vagy?
Még egyszer – Te ki vagy?
Na, hagyd. Már semmisem az.


Mászok a hegyre lihegve.
Ne változzon semmise.
A tetőn állt egy égerfa,
a hegy alatt meggyfa,
Legalább a hegyoldal
borostyánnal legyen tele.
Micsoda örömöm lenne benne!
Ha, valami, valami még kéne!

Még egyszer, még kétszer, még százszor, és sokszor sokszor sokszor
És sokszor sokszor sokszor sokszor,
Még egyszer – Te ki vagy?
Még egyszer – Te ki vagy?
Na, hagyd. Már semmisem az.


Át a mezőn, a folyó felett
Sötét van, sehol az Isten.
A selymes réten búzavirágok.
Hosszú az út, amin járok.
Az út mentén sűrű erdő,
telis-tele boszorkánnyal.
Az út végén ott áll,
A vérpad, a bárddal.

Még egyszer, még kétszer, még százszor, és sokszor sokszor sokszor
És sokszor sokszor sokszor sokszor,
Még egyszer – Te ki vagy?
Még egyszer – Te ki vagy?
Na, hagyd. Már semmisem az.

Lovak táncolnak a porban,
lassúak, kezesek, lusták.
Az út mellett minden tönkrement,
a kocsma, a templom, semmi se szent!
Semmi sem olyan, semmi sem az.
Óh, gyerekek, most már látom,
Semmi sincs úgy, ahogy kéne.
Nem olyan, nem olyan barátom.
Semmi sem olyan, semmi sem az.
Óh, barátaim, most már látom,
Semmi sincs úgy, ahogy kéne.
Semmi sincs úgy, ahogy kéne.
Nem olyan, nem olyan barátom.
Semmi sem olyan, semmi sem az.
Óh, barátaim, most már látom,
Semmi sincs úgy, ahogy kéne.

Nem olyan, barátom.....

Ki vagyok én?

Nem vagyok büdös - nem vagyok édes
Nem vagyok dühös - nem vagyok éhes
Nem vagyok puha és nem vagyok kemény
Nem vagyok gazdag és nem vagyok szegény
Nem vagyok rendőr - nem vagyok gyilkos
Nem vagyok őrült - nem vagyok orvos
Nem vagyok bíró - nem vagyok csibész
Nem vagyok író és nem vagyok zenész
Nem vagyok munkás - nem vagyok paraszt
Nem vagyok digó - nem vagyok szakadt
Nem vagyok sovány és nem vagyok dagadt
Nem vagyok szolga és nem vagyok szabad
Nem én.
4X Ki vagyok én? Ki vagyok én?
Amíg a világban folyik a vér,
Mond, kit érdekel, hogy ki vagyok én?
Ó Blues

Nem vagyok virág - nem vagyok fegyver
Nem vagyok állat - nem vagyok ember
Nem vagyok isten és nem vagyok csillag
Gyűlölsz vagy szeretsz: Hobónak hívnak
4X Ki vagyok én? Ki vagyok én?
Amíg van kenyér, s a disznó kövér,
Mond, kit érdekel, mond, kit érdekel
óóó Mond, kit érdekel,hogy ki vagyok én?

Tanuld meg ezt a versemet...

Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tied, kölcsönveszik,
a közkönyvtárban elveszik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik, elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég -
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet!

Tanuld meg ezt a versemet,
nemsokára könyv se lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
autódhoz benzin se lesz,
rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
és nem lesz, aki megsegít.
Tanuld meg ezt a versemet!

Tanuld meg ezt a versemet,
mondd el, mikor kiöntenek
a lúgtól poshadt tengerek,
s az ipar hányadéka már
beborít minden talpalat
földet, akár a csiganyál,
ha megölték a tavakat,
mankóval jön a pusztulás,
ha fáján rohad a levél,
s ciánt hoz rád az esti szél:
a gázmaszkod ha felteszed,
elmondhatod a versemet.

Tanuld meg ezt a versemet,
dúdold el egyszer velem
e sorokat: mert hova lett
a szépség és a szerelem?
Mire való volt, s mit ért
az ember, ha ily véget ért?
Hogy küldjek néked vigaszt,
ha nincs vigasz, amely igaz?
Bár rég meghaltam, most is rád néz
két szomorú, vén szemem?
Mi mást izenhetek neked?
Felejtsd el ezt a versemet!

Deák bill-Ne szeress engem

1. Tiéd minden cseppnyi víz,
Hívek, szolgák árasztják.
Soha egy kortyot rám ne bízz,
És ne kívánd, hogy szomjam bízzam rád!

2. Tiéd minden gyűrött ágy,
Az egész Föld a nyoszolyád.
Éljek úgy, hogy meg se áldj,
De ne kívánd, hogy vágyam bízzam rád!

3. Igaz, hívtalak, nagyon kellettél,
És azt hittem, te lehajolsz egy emberért,
Ha Nélküled nincs tovább.
De hitemet hiába bíztam rád.

R. Szeresd őt, aki gyenge, szeresd őt, aki fél,
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél.
Szeresd őt, aki gyenge! - Nem, nem, ne szeress!
Szeresd őt, aki fél! - Már nem kell!
Szeresd őt, aki vesztes, - Sohasem szerettél! - kit azzá neveltél.
Szeresd őt, aki gyenge! -Nem kell, semmit ne ígérj!
Szeresd őt, aki fél! - Már nem hiszem!
Szeresd őt, aki vesztes - Semmit ne kérj! - Kit azzá neveltél.

4. Nekem nem kell, aki lát,
Nekem nem kell, aki ért,
Minden titkod túl sötét.
Hát ne kívánd, hogy sorsomat bízzam rád!

5. Csak járjon más írott utadon,
Biztosnak hitt megváltás a jutalom.
Így életünk mennyit ér?
Én nem tudok sírni a lelkünkért.

R. Szeresd őt, aki gyenge, szeresd őt, aki fél,
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél.
Szeresd őt, aki gyenge! - Ó, ne szeress engem!
Szeresd őt, aki fél! - Ó, már nem kell!
Szeresd őt, aki vesztes, - Eddig sem szerettél! - kit azzá neveltél. - Ó, nekem semmit ne ígérj!
Szeresd őt, aki gyenge! - Nem, nem hiszem!
Szeresd őt, aki fél! - Tőlem semmit ne kérj!
Szeresd őt, aki vesztes, - Nekem nem kell! - kit azzá neveltél.

R. Szeresd őt, aki gyenge, - Ó, nem, ne szeress engem! - szeresd őt, aki fél, - Már nem kell!
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél/Eddig sem szerettél!
Szeresd őt, aki gyenge!
Szeresd őt, aki fél! - Ó, nem kell, nem kell!
Szeresd őt, aki vesztes, - Ó, nekem semmit ne ígérj! - kit azzá neveltél.
Szeresd őt, aki gyenge! - Ó, nem, nem, ne szeress engem!
Szeresd őt, aki fél! - Ó, nem, nem, nem kell!
Szeresd őt, aki vesztes, kit azzá neveltél/Eddig sem szerettél!
Szeresd őt, aki gyenge!

Kérlek anyám ne ölj meg engem!

Hol volt egyszer, hol nem volt –
volt egyszer egy fiú és egy lány.
Együtt voltak két éven át –
sok szerelmes, forró éjszakán.
Egy napon úgy érezte a lány –
szíve alatt hordja magzatát.
Fáradt volt, de nem tudott aludni –
átkozta magát – s az éjszakát.
Felkel reggel, bement a gyárba –
Így ment ez még sok-sok napon át.
Nem szólt semmit, ha mondták – Milyen sápadt!
csak kiengedte néha ruháját.
Sokat sírt, de mindig arra gondolt –
milyen volt az ő gyerekkora.
És nem mondta a fiúnak sem este –
miért kell másnap elutaznia.
Hajnal volt, a pára még a földön –
erdő mélyén sikoltott a lány.
A fák, a bokrok nézték csodálkozva –
felriadt egy alvó kismadár.
– Nem élhetsz – nem élhetsz kicsiny gyermek –
Nem kívánom neked sorsomat.

Kérlek anyám, ne ölj meg engem –
kérlek anyám, hagyj élni engem –

Kérlek anyám, ne ölj meg engem –
Kérlek anyám, hagyj élni engem
Hadd láthassak színeket és fényt –
Hadd érezzek igazi szenvedélyt –
Hadd nyíljon a szívemben virág –
Hadd tudhassam meg: Ki volt apám!

Ne szüljön a világ olyan anyát –
Ki elveszejti saját magzatát –
Ne szüljön a világ olyan anyát,
Ki elveszejti saját magzatát –

Kérlek anyám, ne ölj meg engem –
Kérlek anyám, hagyj élni engem –
Kérlek anyám, ne ölj meg engem –
Kérlek anyám, hagyj élni engem –
Hadd láthassak színeket és fényt –
Hadd érezzek igazi szenvedélyt –
Hadd nyíljon a szívemben virág –
Hadd tudhassam meg: Ki volt apám!

Oldal: Dalszövegek Deák Bill
Versek és gondolatok... - © 2008 - 2024 - versek-gondolatok.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat