Van hely, hol minden kicsi széken
Nevetve ültem egykoron.
S tipegő léptem, gügyögésem
Mosolyt rajzolt az arcokon.

Van ház, ahova tartozom,
Más otthonba sose térek,
Bármely családhoz, minden házba
Csak, mint idegen, úgy lépek.

Valakiket: a szüleimet
Eléggé meg nem áldhatom,
Valakinek, ha százszor élek
Adósságom le nem róhatom.

 

 

Ima

Adjál Uram nékem
lelki békességet,
szívemnek, testemnek
teljes egészséget.
Embertársaimból
ne küldj ellenséget,
a nagy nyomor idején
hosszú tűrést kérek.
Add meg nekem,
hogy jó szülő lehessek,
s hogy gyermekembe
szépet csepegtessek.
Add, hogy kezeimet
fel tudjam emelni,
hogy napi betevőmet
meg tudjam keresni.
Ültess belém reményt,
hogy jobb lesz
egyszer minden,
adj hozzá mély hitet,
hogy ezt el is higgyem.
Bocsásd meg vétkeim,
mit eddig elkövettem,
emberből formáltál,
ki nem tévedhetetlen.
Mit eddig nem adtál meg,
add meg azt Istenem,
hátralévő életem
mindig boldog legyen.

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Kedvesem,ez a szerelem a végzetem...

Hiszen Te vagy az én mindenem,

meg sem kérdezzük hogyan s miért,

Te meg én...

A végzetünk...

hiába küzdesz,úgysem menekülsz,

mert a sorsunk így rendeltetett.

Előlem nem szökhetsz soha már,az kizárt.

Az életünk...nem lesz már unalmas hisz rám vársz,

s én téged kereslek szüntelenül,

és a szerelem el nem kerül...

Kedvesem...

hol vagy hát,ki az én végzetem?

Ha megérzed hát ne titkold el,

áruld el nekem s kiálts fel,

még egyszer!

/ez egy Japán szerelmes dal fordítása.../

Mikor már érzed, hogy megfogant a gyermek,
Különös boldogság töltse meg a lelked.
Elgondolkozol-e, hogy a benned lévő élet
A fejlődése során mi mindent is él meg?

A fejlődését meghatározzák az átadott gének.
És te mit adsz hozzá a fejlődő lénynek?
Hogy telik el majd az a kilenc hónap?
Tudod-e, ha vele beszélsz súlya van a szónak?

Tudod-e, hogy megérzi örömöd, bánatod,
S mosolyog mikor a hasadat szeretettel simogatod.
Mosolyog mikor a párod nagyon szeret téged.
Amikor hozzá beszél jó a kicsi lénynek.

Ott bent a szeretett lámpácskája kigyúl,
Mikor a párod boldogan hozzád simul.
Érzi ha hozzá szólsz, ha szól az éneked,
Különös lelki közösség alakul ki köztetek.

Fontos neki a nyugalom, fontos a szeretet,
Fontos, hogy harmónia legyen köztetek.
Fontos az is, hogy szeretettel várják.
Már ott bent érzi, hogy milyen lesz a család.

Hogy Vele boldogok lesztek, azt jó ha tudatod,
Hidd el örömében rúg majd egy jó nagyot.
S ahogy közeledik az idő, kíváncsi lesz rátok,
Kíváncsi lesz, hogy megismerje a rá váró családot.

S ha majd megszületik és kiérkezik a fényre,
Várja Őt nyugalom, várja boldog béke.
Azt érezhesse boldogan Ő legott,
Érdemes volt megszületni, jó szülőket kapott.

                                      ......................................

Anyának lenni a legszentebb dolog,
így volt mindig és lesz míg a föld forog.
Egy anya tudja csak,hogy mi az élet titka,
Ő lát bele meg sem született álmainkba.
Ő éltünk örök védelmezője,
neve a legnemesebb érzelem kifejezője.
Bármikor életét áldozza értünk,
azt is megadja,amit soha nem kértünk.
Ő az ki mindhalálig önzetlenül szeret,
tőle kapjuk a legtöbbet az ÉLETET!
Vigyázzunk hát rá,ahogy Ő vigyáz minket,
óvjuk,ahogy Ő óvja lépéseinket.
Míg él addig mutassuk meg mit jelent nekünk,hisz tudjuk,
"HOGY NÉLKÜLE NEM IS LÉTEZHETÜNK!"

 

Társulat-Szerelmes csillagok

Kis madár,apró de égre száll
jó szelet fenn talál,hát elhagy már.
Messze száll,Útjában nincs határ,
követném bárhová,de másra vár.
Vállalnám a boldog repülést,
de szívem könnyü szárnya túl kevés.
A vágyam túl merész,minden elvész!

Kismadár,társára rátalál
két élet együtt száll,ez szép remény!
Rám is vár...vár még egy másik táj,
végül majd minden árny és minden fény enyém.
Várni még,úgymondják semmiség:játék
mert valamit várni meseszép,
csak álmodsz vele még,selyted már az illatát
és halod énekét!

Szerelmes csillagok,
nézzétek itt vagyok!
Engem a földön hagytak végtelen az angyalok,
rólatok álmodom,
hozzátok tartozom. 
a szárnyam túl lassan száll
lássátok Csillagok:
Fényem itt lent ragyok!
Szívemnek hol van párja meddig várjak holnapot?!
Rólatok álmodom,
messze az ég nagyon.
szárnyam túl lassan száll
el sem ér talán.
Miért nem néztek rám...miért nem néztek rám...
miért nem néztek rám?

 

Oldal: Ez meg az:)
Versek és gondolatok... - © 2008 - 2024 - versek-gondolatok.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat